Történelmünk

 
 

A 18. század végén a céh intézménye a mesterek konzervatív felfogása miatt egyre inkább elvesztette jelentőségét, szerepét. A céh rendszer mint olyan a fejlődés a termelés gátjává vált. 1848-ban a jobbítás szándékával hoztak törvényt a céhek megreformálására az iparos szabadság szabályozására. Már ez sem segített, megindult a létért való harc, a torzsalkodás. A Kormány 1860-ban a céhek működésének korlátozását iktatta be, majd 1872-ben a céhrendszert végleg megszüntette.

1872-től 1884-ig az iparosság társadalmi szervezet nélkül botladozott. Az ország vezetése felismerte az iparosság lehetetlen állapotát, látta annak vergődését, 12 évi várakozás után, az 1884. évi 17. törvénycikkben megalkotta az Ipartestü letekről szóló törvényt, majd jóval később 1922-ben szabályozta az Ipartestületek működését. Országosan is megalakultak a szakmánkénti szervezett Ipartestületek, és Iparszövetségek. A soproni Iparosok nagyon nehéz körülmények között kezdték el szervezkedésüket. A céhek végleges megszűnése után különböző szakosztályok alakultak. A szállodások és vendéglősök 1889 augusztus 22- én szerveződtek Sopron Szabad Királyi Város területén. Ugyanebben az időben alakult meg a vas és fémmunkások szövetsége a Magyar Korona vendéglőben a mai Szent György utcai 3 szám alatt. Ugyanitt alakult meg a könyvkötők és nyomdászok szervezete is, később átköltöztek a Várkerület 5 szám alá .

A Soproni Ipartestület 1892 - ben alakult meg. Az Ipartestület első elnöke Bergmann Adolf lakatos mester volt 1914 - ig. A Soproni Általános Ipartestület alapszabályát 1911-ben alkották meg magyar és német kiadásban, amely kisebb módosításokkal 1948-ig volt érvényben. 1893-tól a Várkerület 45 szám alatt tevékenykedett a soproni iparos munkások önképző egyesülete, amely 1902-ben a Várkerület 22 - be tette át székhelyét. 1923-ban költöztek a Várkerület 26 szám alá, itt már évi rendes közgyűlést is tartottak. A kölcsönös tisztelet és a fegyelem uralkodott egymás iránt. Ebben az időszakban a város különböző helyein bérleményként tartottak fenn irodákat. Írásos anyagból kitűnik, hogy 1923-ban a Várkerület 26 szám alatt társbérletben együtt lakott a Kereskedők Testülete, a Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Soproni Iparos Szövetség, valamint a Soproni Kereskedők Egyesülete. Leghosszabb ideig ebben a házban voltak elődeink. Itt határozta el a közgyűlés, hogy saját székházat vásárol.

Erre a célra a Szent György u. 20 szám alatti épületet találták megfelelőnek, amelyet Wolmut Ilona tulajdonos megbízásából 1866 - ban Handler Nándornak a XIX. század legkiválóbb soproni építészének tervei alapján épí tettek. A korábbi polgári házat, az iparosok 1927-ben vették tulajdonukba 26 ezer pengőért. Ebből 16 ezer pengőt fizetett az ipartestületi kassza, 5 ezer pengőt a tagok adtak, valamint 5 ezer pengős kölcsönt vettek fel.
Így lett a soproni iparosoknak véglegesen ipartestületi székházuk, ahol megkezdték a céhektől átvett tisztes ipar becsületét védeni.

1928-ban az Ipartestület épületet átépítik. A ház elkészülte és teljes birtokbavétel után a tanácsteremben az iparos legények és inasok tánciskolát rendeztek be. A felügyeletet idősebb iparosok látták el és az évente befolyt 10 ezer pengőt tatarozásra és a kölcsön visszafizetésére fordították.
A város büszke volt iparosaira akik a város hírnevét öregbítették. 1948-ig ez a környék volt a székhelyük, hiszen őseik keze munkájával épült a város házainak nagy része. Az iparosok társadalmi tevékenysége mindig jelentős volt a város életében.

Egymás után alakultak meg az önképző körök, különböző színvonalú csoportok honosodtak meg az Ipartestület életében. Többek között sikeresen működő színjátszó egyesület, és iparos dalárda is működött, amely az ország határain túl is híres volt. Az iparos bálok a város legjelentősebb eseményei közé tartoztak, amelyen nagynevű hírességek és előkelőségek is megjelentek. Mindenkor az egymás iránti tisztelet övezte a szakosztályok gyűléseit. Szükséges is volt az összetartás, hiszen a szemben álló konkurenciával, a gyáriparral, a fejletlen kisműhelyek helyett csak a kézműves iparosság találékonyságával, felszereltségével és szellemi elképzeléseivel tudta felvenni a versenyt. Elég nagy szegénység uralkodott, de ez sohasem mehetett a munka rovására.

A KIOSZ soproni elnökeinek névsora 1945-1990 között  

1. Rétfalvi Lajos kályhás mester
2. Szlávik József szobafestő mester
3. Kathir Antal kárpitos mester
4. Búza Károly mb.titkár fodrász mester
5. Horváth Lajos bádogos mester
6. Vörös László kárpitos mester
7. Pichler Rudolf fodrász mester
8. Felber Jenő asztalos mester 1956
9. Sterbencz Ferenc festő mester
10. Gyalókai Frigyes kőműves mester
11. Lakatos István lakatos mester
12. Bocskai Ferenc villanyszerelő mester
14. Zergényi Tibor szobafestő mester
15. Elekes Ede villanyszerelő mester

készült Lakatos István könyvei alapján

"Isten áldd a tisztes ipart!"




Megosztás

Elérhetőségek

Sopron és Vidéke Ipartestület

9400 Sopron,
Csengery u. 55.
Telefon: +3699524240
Sopron és Vidéke Ipartestület - Magyar